Az éneket Pelageja Griskina (lányneve ismeretlen) szerezte, miután férjhez ment a tugijani Nyikolaj Afanaszjevics Griskinhez. Férje szüleinek házában éltek, s a tiszta, rendes asszony nehezen viselte apósának rendezetlenebb háztartását és életmódját. Többszörösen alárendelt helyzetben lévén, fiatalasszony korában nemigen volt módja másféle tiltakozásra, mint egy gúnyolódó röpdal szerzésére. Az ilyen énekek ugyan nem változtatták meg alkotójuk helyzetét, de alkalmasak voltak arra, hogy a konfliktus értékelésében a közösség jóindulatát a szerző oldalára állítsák. Nem egy olyan eset ismeretes, hogy valakinek a neve csak a róla szerzett gúnydalban maradt fenn, míg saját költésű, továbbadásra szánt egyéni éneke elfelejtődött. A gúnydalok megőrződését elősegíti könnyed dallamuk és rövidségük.