Hagyatékának felbecsülhetetlen értéke – volumenén kívül is – számos tényezőből tevődik össze.

Egyrészt a veszélyeztetettnek minősülő hanti és manysi nyelvet, illetve az e nyelveket beszélő közösségek kultúráját doku­men­tálja. Másrészt munkáját korszerű és etikus terepkutatási elvek mentén végezte, illetve archiválási elgondolásait az obi-ugor kultúra mélyreható ismerete határozta meg. Mivel Schmidt Éva egyaránt kiváló szakembere volt a nyel­vé­szetnek, néprajznak, vallástudománynak és folklorisz­tikának, komplex látásmódja képezte alapját a dokumentálható értékek felismerésének. A nyugati tudományosság eredményeivel éppúgy tisztában volt, mint az oroszországi (szovjetunióbeli) forrásokkal, illetve régebbi és kortárs tanulmányokkal. Ugyanilyen fontos tényező, hogy a hagyományos obi-ugor kultúra ismerőjeként, a hanti és manysi nyelvjárások kiváló beszé­lőjeként olyan tartalmakhoz, információkhoz férhetett hozzá, amelyek közvetítő­nyel­­vet használó kívülállók számára elérhetetlenek vagy értelmezhetetlenek lettek volna. Így azonban gyűjtési spektru­mába bele­tar­tozott a szak­rá­lis és privát folk­lórtól a munkafolyamatok leírásán át az élettörténetekig, visszaemlékezésekig, folklór fesztiválokig szinte minden.

A hagyaték feldolgozása tartalmát és formáját tekintve is többféle tennivalót jelent.

Az esetek kisebb részében a közzétételhez az előkészítést Schmidt Éva elvégezte, ilyenkor pusztán a digitalizálás jelent tennivalót. A gyűjtések nagyobb részében azonban lesz lejegyzési, fordítási feladat, illetve a szövegeknek azon a nívón történő jegyzetelése jelent kihívást, amelyet a kutató a maga gyakorlatával megteremtett. A gyűjtések tudományos elemzése cikkek, tanulmányok formájában a feldolgozás fogalmának ismét másik értelmezése, és a későbbiekre nézve jelent feladatot.

A Schmidt-hagyaték feldolgozása technikailag is igen sokféle műveletet foglal magában, valamennyi formátum megkíván valamilyen digitalizáló vagy konvertáló munkát.

Az a művelet, ahol a tartalmi és a nyelvtechnológiai, technikai-formai feldolgozás találkozik, az minden bizonnyal az adatbázis-alapú tárolás, az adatvizualizálás, a térképi megjelenítés, a gyűjtésekben meglévő információk elérhetővé tétele – azaz a számítógépes feldolgozás adta lehetőségek kihasználása. Ez nyilvánvalóan nem szerepelt Schmidt Éva eredeti céljai között, de mivel a nyelvtechnológia ennek megteremtette a lehetőségét, ezt is a feldolgozás részének tekintjük.

Schmidt Éva az ideálisan működő archívum leírásában megfogalmazta gyűjtési, archiválási és adatkezelési elveit, így az utókor szerencsés módon ezek szellemében végezheti a feldolgozást.

A helyi kultúra információkezelési szabályai számos privát és szakrális műfaj esetében megkerülhetetlenek. A publikálás kizá­ró­lag a tradicio­nális és a modern obi-ugor kultúra (értékek, szabályok, normák) ismeretén alapulhat. Ezek vonatkozásában mindig betartjuk Schmidt Éva általános, illetve az adott anyagra vonatkozó meghagyásait.

Schmidt Éva a hanti és manysi szövegeket egyedi jellegzetességeik megtartásával jegyezte le. Ezt az elvet követjük mi is a közzététel során. A magyar fordításokban azonban, amelyek részint még az írógépkorszakban keletkeztek, lesznek apróbb, jelentéktelen változtatások, egységesítések, jól meghatározott átírási normák, illetve a jelenlegi helyesírási szabályok értelmében – mivel az eredeti írásmód azokban semmiféle nyelvi vagy kulturális információt nem hordoz.

Schmidt Éva komplex felfogásából fakadóan a kutató által kiadásra vagy oktatásra előkészített szövegekben tárgyi és nyelvi magyarázatok sokasága teszi érthetővé a nyelvi és kulturális összefüggéseket. Ezekhez hozzáadódik a metaadatok, a szövegekben szereplő információk, pl. személynevek, településnevek stb. tömege, amelyek több szempontból lehetnek fontosak. A feldolgozás során ezen adatok elérhetőségét, kereshetőségét kiemelten kezeljük, és ehhez igyekszünk biztosítani a megfelelő nyelv­technológiai hátteret.

Céljaink között szerepel, hogy a közzéteendő anyagokat mind az angol nyelven alapuló tudományos élet, mind pedig az oroszországi kutatások számára elérhetővé tegyük. Ezért a honlap maga is több nyelven elérhető lesz, a hanti szövegek magyar fordítása mellett pedig lehetőleg az angol és az orosz fordításokat is elkészítjük.

A tudományos kutatásokon túlmenően – Schmidt Éva elveivel összhangban – a hantik és manysik számára elérhetővé tett adatok, szövegek, ismeretek forrásul szolgálhatnak számukra kultúrájuk, közeli múltjuk több szegmensének (településtörténet, családtörténet stb.) jobb megismeréséhez.

• A Schmidt-hagyaték feldolgozásának előkészítése
  ELKH Kiemelt téma program, SA-102/2021
  HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2021-2024

  A belojarszkiji hagyaték tényleges feldolgozását készíti elő a Nyelvtudományi Kutatóközpontban futó projekt, melynek célja az 1980-ban és 1982-ben gyűjtött egyéni énekek (sorsénekek) online közlése, továbbá a hagyaték leltárának elkészítése, valamint Schmidt Éva kazimi hanti kurzusának hangfelvétele és jegyzetei alapján a nyelvjárást bemutató kötet megszerkesztése, illetve az obi-ugor tárgyú cikkgyűjtemény elérhetővé tétele.
  Projektvezető: Sipos Mária

  Résztvevők – közreműködők

  Nyelvi feldolgozás – fordítás Csepregi Márta Ruttkay-Miklián Eszter Schön Zsófia Sipos Mária
  Zenei lejegyzés Lázár Katalin
  Nyelvtechnológia Kalivoda Ágnes
  Szoftverfejlesztés – honlaptervezés Ferenczi Zsanett
  Angol és orosz fordítás Jefremova, Tatjana Kéri Éva Rita Széll Melinda
  Hangarchívum Erdélyi-Molnár Klára
  Digitalizálás – szöveggondozás Kacskovics-Reményi Andrea Szigiljetov, Vitalij
  Technikai támogatás Kovács Levente Tarr Zoltán
• Schmidt Éva kutató hagyatékának rendszerezése, feldolgozása és közreadása
  NKFIH 2020-2.1.1-ED-2021-00189
  Néprajztudományi Intézet, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont – HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2022–2025

  A belojarszkiji gyűjtések különböző műfajainak feldolgozását és közzétételét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nyelvtudományi Kutatóközpont által közösen megvalósítandó projekt kezdi meg. A munkálatok között szerepel szöveglejegyzés, korábban már lejegyzett szövegek digitalizálása, énekelt műfajok zenei lejegyzése, hantiból magyarra, oroszra és angolra történő fordítása is. Emellett megkezdődik a gyűjtések feldolgozása több tudományág (nyelvészet, folklorisztika, néprajz, vallástudomány) megközelítései alapján cikkek, tanulmányok formájában. Nagy szerepet szánunk az adatvizualizációnak (gyűjtési helyszínek, adatközlők stb.) Schmidt Éva terepmunkájának bemutatásában, illetve kéziratos térképeinek, különféle ábráinak digitalizált változatai is elérhetőek lesznek. A szöveganyagból párhuzamos korpuszok is készülnek, amelyek alapján a neurális hálós feldolgozás is lehetségessé válik. Az eredményekről szakmai rendezvényen számolunk be. A honlap mellett kötetek formájában is közreadunk a gyűjtött szövegekből és a tudományos feldolgozás eredményeiből, továbbá ismeretterjesztő kiadványt is tervezünk. A feldolgozó munkát helyszíni (szibériai) terepmunka, ellenőrző gyűjtések, konzultációk is támogatják.
  Projektvezető: Hoppál Mihály
  Projektmenedzser: Szilágyi Zsolt

  Résztvevők

  Nyelvi feldolgozás – fordítás Csepregi Márta Ruttkay-Miklián Eszter Schön Zsófia Sipos Mária
  Nyelvtechnológia – szoftverfejlesztés Ferenczi Zsanett Kalivoda Ágnes
  Asszisztens Szigiljetov, Vitalij
  Angol és orosz fordítás Jefremova, Tatjana Kéri Éva Rita Széll Melinda
  Archiválás Antal M. Gergely Boldog-Bernád István Homljak Ljudmila Hoppál-Terebessy Réka Kerezsi Ágnes Kónya Sára Máthé Levente Pjatnyikova Tamara Rjabcsikova Zoja Svégel Fanni Szabó Andrea Szakál Anna Szlepenkova Rima
  Hang- és videotechnika Bednárik János Szilágyi Levente Tarr Zoltán