Schmidt Éva etnográfus, folklorista, nyelvész, a magyar tudományosság kiemelkedő alakja 1970 és 2002 között gyűjtött és kutatott Nyugat-Szibériában, a hanti és manysi népcsoportok nyelvét és szellemi kultúráját dokumentálva. Archívuma egy átalakulóban lévő halász, vadász és rénszarvastartó kultúra ezredfordulós metszetét rajzolja meg hang- és videofelvételekkel, fotókkal, kéziratokkal, ragozási táblázatokkal, grafikákkal, térképváltozatokkal, rövid jegyzetekkel és gyöngybetűkkel írt, bámulatosan kidolgozott színes táblázatokkal...
Schmidt Éva munkássága nemzetközi viszonylatban is rendkívül jelentős, hiszen számos tudományág, köztük a néprajz, a folklorisztika, a kulturális antropológia, a vallástudomány, a nyelvészet, a történelem, település- és családtörténet stb. részére szolgál nagy mennyiségű, igen becses kutatható anyaggal.
A Schmidt Éva Archívum honlapja ennek a hatalmas anyagnak a feldolgozását, illetve közreadását kezdi meg.
Hagyatékának felbecsülhetetlen értéke – volumenén kívül is – számos tényezőből tevődik össze.
Egyrészt a veszélyeztetettnek minősülő hanti és manysi nyelvet, illetve az e nyelveket beszélő közösségek kultúráját dokumentálja. Másrészt munkáját korszerű és etikus terepkutatási elvek mentén végezte, illetve archiválási elgondolásait az obi-ugor kultúra mélyreható ismerete határozta meg. Mivel Schmidt Éva egyaránt kiváló szakembere volt a nyelvészetnek, néprajznak, vallástudománynak és folklorisztikának, komplex látásmódja képezte alapját a dokumentálható értékek felismerésének. A nyugati tudományosság eredményeivel éppúgy tisztában volt, mint az oroszországi (szovjetunióbeli) forrásokkal, illetve régebbi és kortárs tanulmányokkal. Ugyanilyen fontos tényező, hogy a hagyományos obi-ugor kultúra ismerőjeként, a hanti és manysi nyelvjárások kiváló beszélőjeként olyan tartalmakhoz, információkhoz férhetett hozzá, amelyek közvetítőnyelvet használó kívülállók számára elérhetetlenek vagy értelmezhetetlenek lettek volna. Így azonban gyűjtési spektrumába beletartozott a szakrális és privát folklórtól a munkafolyamatok leírásán át az élettörténetekig, visszaemlékezésekig, folklór fesztiválokig szinte minden.
A hagyaték feldolgozása tartalmát és formáját tekintve is többféle tennivalót jelent.
Az esetek kisebb részében a közzétételhez az előkészítést Schmidt Éva elvégezte, ilyenkor pusztán a digitalizálás jelent tennivalót. A gyűjtések nagyobb részében azonban lesz lejegyzési, fordítási feladat, illetve a szövegeknek azon a nívón történő jegyzetelése jelent kihívást, amelyet a kutató a maga gyakorlatával megteremtett. A gyűjtések tudományos elemzése cikkek, tanulmányok formájában a feldolgozás fogalmának ismét másik értelmezése, és a későbbiekre nézve jelent feladatot.
A Schmidt-hagyaték feldolgozása technikailag is igen sokféle műveletet foglal magában, valamennyi formátum megkíván valamilyen digitalizáló vagy konvertáló munkát.
Az a művelet, ahol a tartalmi és a nyelvtechnológiai, technikai-formai feldolgozás találkozik, az minden bizonnyal az adatbázis-alapú tárolás, az adatvizualizálás, a térképi megjelenítés, a gyűjtésekben meglévő információk elérhetővé tétele – azaz a számítógépes feldolgozás adta lehetőségek kihasználása. Ez nyilvánvalóan nem szerepelt Schmidt Éva eredeti céljai között, de mivel a nyelvtechnológia ennek megteremtette a lehetőségét, ezt is a feldolgozás részének tekintjük.
Schmidt Éva az ideálisan működő archívum leírásában megfogalmazta gyűjtési, archiválási és adatkezelési elveit, így az utókor szerencsés módon ezek szellemében végezheti a feldolgozást.
A helyi kultúra információkezelési szabályai számos privát és szakrális műfaj esetében megkerülhetetlenek. A publikálás kizárólag a tradicionális és a modern obi-ugor kultúra (értékek, szabályok, normák) ismeretén alapulhat. Ezek vonatkozásában mindig betartjuk Schmidt Éva általános, illetve az adott anyagra vonatkozó meghagyásait.
Schmidt Éva a hanti és manysi szövegeket egyedi jellegzetességeik megtartásával jegyezte le. Ezt az elvet követjük mi is a közzététel során. A magyar fordításokban azonban, amelyek részint még az írógépkorszakban keletkeztek, lesznek apróbb, jelentéktelen változtatások, egységesítések, jól meghatározott átírási normák, illetve a jelenlegi helyesírási szabályok értelmében – mivel az eredeti írásmód azokban semmiféle nyelvi vagy kulturális információt nem hordoz.
Schmidt Éva komplex felfogásából fakadóan a kutató által kiadásra vagy oktatásra előkészített szövegekben tárgyi és nyelvi magyarázatok sokasága teszi érthetővé a nyelvi és kulturális összefüggéseket. Ezekhez hozzáadódik a metaadatok, a szövegekben szereplő információk, pl. személynevek, településnevek stb. tömege, amelyek több szempontból lehetnek fontosak. A feldolgozás során ezen adatok elérhetőségét, kereshetőségét kiemelten kezeljük, és ehhez igyekszünk biztosítani a megfelelő nyelvtechnológiai hátteret.
Céljaink között szerepel, hogy a közzéteendő anyagokat mind az angol nyelven alapuló tudományos élet, mind pedig az oroszországi kutatások számára elérhetővé tegyük. Ezért a honlap maga is több nyelven elérhető lesz, a hanti szövegek magyar fordítása mellett pedig lehetőleg az angol és az orosz fordításokat is elkészítjük.
A tudományos kutatásokon túlmenően – Schmidt Éva elveivel összhangban – a hantik és manysik számára elérhetővé tett adatok, szövegek, ismeretek forrásul szolgálhatnak számukra kultúrájuk, közeli múltjuk több szegmensének (településtörténet, családtörténet stb.) jobb megismeréséhez.
A belojarszkiji hagyaték tényleges feldolgozását készíti elő a
Nyelvtudományi Kutatóközpontban futó projekt, melynek célja az
1980-ban és 1982-ben gyűjtött egyéni énekek (sorsénekek) online
közlése, továbbá a hagyaték leltárának elkészítése, valamint
Schmidt Éva kazimi hanti kurzusának hangfelvétele és jegyzetei
alapján a nyelvjárást bemutató kötet megszerkesztése, illetve az
obi-ugor tárgyú cikkgyűjtemény elérhetővé tétele.
Projektvezető: Sipos Mária
A belojarszkiji gyűjtések különböző műfajainak feldolgozását és
közzétételét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nyelvtudományi
Kutatóközpont által közösen megvalósítandó projekt kezdi meg. A
munkálatok között szerepel szöveglejegyzés, korábban már
lejegyzett szövegek digitalizálása, énekelt műfajok zenei
lejegyzése, hantiból magyarra, oroszra és angolra történő
fordítása is. Emellett megkezdődik a gyűjtések feldolgozása több
tudományág (nyelvészet, folklorisztika, néprajz, vallástudomány)
megközelítései alapján cikkek, tanulmányok formájában. Nagy
szerepet szánunk az adatvizualizációnak (gyűjtési helyszínek,
adatközlők stb.) Schmidt Éva terepmunkájának bemutatásában,
illetve kéziratos térképeinek, különféle ábráinak digitalizált
változatai is elérhetőek lesznek. A szöveganyagból párhuzamos
korpuszok is készülnek, amelyek alapján a neurális hálós
feldolgozás is lehetségessé válik. Az eredményekről szakmai
rendezvényen számolunk be. A honlap mellett kötetek formájában is
közreadunk a gyűjtött szövegekből és a tudományos feldolgozás
eredményeiből, továbbá ismeretterjesztő kiadványt is tervezünk. A
feldolgozó munkát helyszíni (szibériai) terepmunka, ellenőrző
gyűjtések, konzultációk is támogatják.
Projektvezető: Hoppál Mihály
Projektmenedzser: Szilágyi Zsolt