Schmidt Éva életrajza

Egyetemi tanulmányait 1967-ben kezdte az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán, ahol 1973-ban szerezte meg angol–néprajz–finnugor szakos diplomáját. Közben 1969 őszétől két tanévet Leningrádban töltött állami ösztöndíjjal. Tanulmányainak hivatalos helyszíne a leningrádi egyetem finnugor tanszéke volt, de látogatta a manysi és hanti órákat a Herzen Pedagógiai Főiskolán működő Északi Népek Intézetében is. Összebarátkozott az ott tanuló obi-ugor diákokkal, akikkel beszélgetve több hanti nyelvjárást elsajátított társalgási szinten. Ezeken kívül rendszeresen konzultált Nyikolaj Ivanovics Tyerjoskin hanti származású nyelvésszel, a Szovjet Tudományos Akadémia kutatójával.

1970 januárjában csodával határos módon eljutott Nyugat-Szibériába. A szovjet időben ugyanis külföldi kutatók csak a nagy egyetemi és akadémiai központokban találkozhattak nyelvrokonokkal, terepre nem utazhattak. Ösztöndíjas diákként azonban Schmidt Évának sikerült átsiklania a tilalomfák között, így a téli szünetet az Ob partján, Tugijani faluban töltötte, egyik diáktársa családjánál. Ez az obi hanti család a lányává is fogadta, az első meglátogatott falu pedig örökös viszonyítási ponttá, az obi-ugor világ közepévé vált Schmidt Éva számára. Ekkor végezte első terepgyűjtéseit. A következő évben is sikerült visszatérnie Szibériába, ezúttal Hanti-Manszijszkba. Közben igyekezett minden obi-ugor tárgyú és hanti nyelvű művet elolvasni. Szakirodalmi ismeretei és gyakorlati tapasztalatai birtokában készítette el finnugor szakos diplomamunkáját (A nyelvfejlődés és nyelvújítás tükröződése a közép-obi és kazimi irodalmi nyelvben). Ez a mű kétségkívül messze meghaladta az átlagos szakdolgozatok színvonalát.